:-)

Kedves Olvasó!

Megint eltelt néhány nap a legutóbbi hétvége óta. Nálam ilyenkorra kezdenek koppanni a dolgok. A tanítások egy része már ott, frissiben megtalál, de a nagyja csak később, bizonyos hatásokra aktiválódik. Nálam :-)
Nádas Nándor előadásán megint tátott szájjal ültem, annyi volt az infó. Olyankor mindig azt gondolom, hogy nem is értem, miről van szó, így hogyan fog vajon életformáló bölcseletté alakulni a tudás? S lám, eltelt néhány nap, egy-két álom, s már egy csomó dolgot megértettem. Ezúton is köszönöm :)

Piroska előadása nem különb módon csapódott le. Kivételesen nem jegyzeteltem, pedig lett volna mit bőven, de úgy éreztem, most egyben kell megértenem a történetet ahhoz, hogy helyére kerüljön bennem. S lám! A nálam örök kérdés, ami a halál körül forog, új irányt vett. Már nem félek annyira. Millió kérdés tolong a fejemben, de a feszítő türelmetlenség megszűnt. Rájöttem, hogy az életet meg kell tanulni élvezni, az egyetemes törvények figyelembe vételéve, az egyéni feladatom beteljesítésével, de szabadon, és nagyon boldogan. Még a megfogalmazás kicsit zavaros a fejemben - erre azt mondta Vörös Ákos Prakash, hogy a tiszta tudást a legegyszerűbb szavakkal lehet kifejezni. Úgy tűnik, még csiszolásra vár a téma, de legalább megindultak a szavak :)

Szóval eldöntöttem, hogy az életben mindig csak olyat fogok tenni, ami boldoggá tesz. És amit boldoggá tesz, azt meg is lépem:-) Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ha valami nehéz adott pillanatban, akkor fel kell adni. Dehogy! De azt gondolom, hogy az embernek az életében prioritások vannak. Egyik este sikerült végiggondolni, hogy mi a célom az életemben. Hogy mit minek a szolgálatába állítok. És ha tudom, hogy hová tartok, akkor a nehézség is egy mankó, ami által tanulok, erősödöm, és így tudok közelebb kerülni a célomhoz. Egy nagyon bölcs mondás úgy tartja, hogy "semmilyen szél nem jó annak, ki nem tudja, melyik kikötőbe tart". És valóban. Céljaink vannak, és a következő lépéseket mindig a döntéseink határozzák meg.
Döntöttem: boldog vagyok :-) És az életem minden egyes jelen pillanatát ebben a minőségben szándékozom megélni :-)
Ehhez tudom, hogy rengeteg segítséget kapok mindazoktól az emberektől, akik körülvesznek. Még ha adott pillanatban "nehéz emberemnek" tűnik is, valószínűleg Ő tanítja a legtöbbet :-) És viszont. Külön köszönet nekik.

Most búcsúzom, remélem, hogy idővel kirajzolódnak úgy a szavak, hogy mások számára is irányadó szélként kapjanak vitorlába.
Mykitól tanult kedvenc búcsúzóval köszöntelek:

„Az út emelkedjen lábaidhoz, a szelet mindig hátba kapd, a nap ragyogjon arcodra, lágy eső öntözze földedet, és amíg újra nem találkozunk, Isten hordozzon puha tenyerén.”

Szandra

Juhúúúúúúúúúúú! :):):)

Jó hír, hogy megint volt suli hétvégén, kevésbé, hogy most ismét két hetet kell várni... :(

Szívem szerint minden nap mennék tanulni--> BÖLCS-ÜLNI, beszélgetni, feltöltődni, nevetgélni, barátkozni. :)

Emlékszem mikor elkezdtem a sulit megszületett bennem egy érzés, hogy sokkal több lesz ez nekem mint egy iskola. És igen, minden együtt töltött hétvége után, csordultig van a szívem szeretettel. Minden alkalommal pár lépéssel közelebb kerülünk magunkhoz, ezáltal egymáshoz is. :)

Szombaton ebben PRAKASH Vörös Ákos - tipológia-, majd Kereszty András György - energetika-, vasárnap pedig Sümeginé Dr. Tóth Piroska - jóga filozófia- és végül de nem utolsó sorban Nádas Nándor - jelképtan- segített minket ebben. :)

Általában képes vagyok meghatározni, hogy melyik óra volt rám a legnagyobb hatással, viszont most kicsit zavarban vagyok, mert nem tudom ezt megtenni. Mindegyik előadás megmozdított, elindított bennem valamit.

Vörös Ákos személye az első pár pillanatban furcsa, de mindenképp pozitív töltetű érzéseket generált bennem, nem igazán tudtam hová tenni, (mondjuk elkéstem és már tartott az óra mikor megérkeztem) ... ahogy beszélt teljesen magával ragadott, szinte ittam a szavait. Gyönyörű ahogyan tanít, ahogyan átadja magát a jelen cselekedetének..., mikor óra végén kérdeztem tőle pár dolgot, egészen közel álltam hozzá... jobban láttam a szemét, az arcát... nagyon közel álltam ahhoz, hogy megöleljem, egyszerűen gyönyörű... szavak nélkül is oly sok mindet mond... Most nem is írok róla többet, mert még nagyon dolgoznak bennem azok az energiák és nem szeretném szétszórni. :) Ígérem, később ha már letisztult bennem a kép még visszatérek rá és akkor szépen áttudom adni mi is történt bennem, mit éltem meg. :)

Kereszty András, huh.. csodálatos, de néha fájó, az adott csakrához kapcsolódó, tartozó lelki és fizikai gyakorlatokat végeztünk. Mondanom sem kell, sok sok kitűnően álcázott kis bombácska robbant fel a szőnyegem alatt. :) Nagyon jól kitalálta ezt András, hisz egy - egy lelket próbáló gyakorlat után, játékosan megpihenhettünk a fizikai gyakorlatok közben, amely közül jó pár mosolyt csalt az arcunkra, sőt volt ami önfeledt kacagással ért véget -- kacsa járás?? ;) :D:D

Vasárnap reggel a korábban beborított információ halmaz egy része párt talált a fejemben, sőt kis csoportok is kezdenek kibontakozni! :) Nagyon jó érzés kezdeni megérteni valamit amiről eddig, az égvilágon semmit sem hallottál. Emlékszem az első óra után milyen zűrzavar volt a fejemben... és ez mennyire zavart! :) Ezen a ponton adnék (ismét) tökéletesen igazat a már sokszor halott és hallatott mondattal kapcsolatban "Türelem rózsát terem!" :) ...

Nádas Nándorral búcsúztunk ettől a hétvégétől. Elképzelni sem volt bátorságom, és nem is tudtam volna, hogy egy szám (2010) mögött mennyi információ lapul... Megnéztük mit tartogat szimbolisztikai és ebből következtethetően energetikai szempontból a jelen esztendő. És hogy még izgalmasabb legyen a dolog azt is megnéztük, hogy számunkra mit hoz ez. Milyen lesz a személyes évem? A tarot és persze Nándi segítségével a felkínálkozó lehetőségek megragadásához, megvalósításához is kaptam némi segítséget.... :):):) KÖSZÖNÖM!!!

Szóval milyen lesz az évem??? Mit mondhatnék erre? Csodálatos!! :):):)

Szívből köszi megint ezt a csudi jó hétvégét!!

Pussz

Ed

A szikla

Olvasgattam a neten és rábukkantam erre a kis tanmesére:

"Éjszaka volt. Az ember a kunyhójában aludt, mikor hirtelen fény töltötte be a szobát és megjelent Isten. Az Úr azt mondta neki, hogy el kell végeznie egy feladatot, és odavezette egy hatalmas sziklához, ami a kunyhóval szemközt volt.

Az Úr elmagyarázta az embernek, hogy a hatalmas sziklát teljes erejéből kell tolnia. Így hát az ember ezt tette nap mint nap. Több éven keresztül reggeltől estig küszködött a kővel, nekifeszült a hátával, a vállával a nagy szikla hideg felszínének, és teljes erejéből nyomta. Minden este kimerülve és fájó tagokkal tért vissza a kunyhójába. Úgy érezte, hogy az egész napja hiábavaló volt.Ahogy az ember elbizonytalanodott, a Sátán elhatározta, hogy színre lép és gondolatot ültet el az ember agyában, hogy "Hosszú ideje napról napra kínlódsz azzal a sziklával és az mégsem mozdult meg."

Sikerült azt a benyomást keltenie benne, hogy a feladat lehetetlen és felsült vele. Ez a gondolat teljesen elbizonytalanította és elcsüggesztette őt.

Miért töröd magad ezért? - kérdezte a Sátán. -Felesleges annyi időt rászánnod. Csak éppen, hogy told egy kicsit, az is elég lesz.Ez volt az, amit az elcsüggedt ember is tervezett, de elhatározta, hogy előtte imádságban az Úr elé viszi ezeket a zaklatott gondolatokat.

-Uram - mondta - hosszú ideje fáradozom és keményen szolgállak téged, minden erőmet latba vetve, ahogyan kérted. De még mostanra sem sikerült elérnem, hogy a kő akárcsak egy fél millimétert is mozduljon. Mit csinálok rosszul? Miért nem tudom teljesíteni a feladatot?

Az Úr könyörületesen válaszolt:

-Barátom, én arra kértelek, hogy szolgálj engem, amit te elfogadtál. Azt mondtam, az a feladatod, hogy nyomd azt a követ teljes erődből, amit meg is cselekedtél.Én egyszer sem mondtam neked, hogy azt el kell tolnod. Neked csak annyi volt a dolgod, hogy nyomd a sziklát. Most pedig hozzám jössz, mert úgy gondolod, hogy feleslegesen vesztegetted az idődet és az erődet. De ez igazán így van? Nézz csak magadra! A karod erős és izmos, a hátad kigyúrt és barna, a kezeden bőrkeményedés van az állandó erőlködéstől, a lábad masszív és kemény lett. Az ellenállás megerősített és most sokkal többre vagy képes, mint eddig. Igaz, hogy nem mozdítottad meg a követ, de én csak azt kértem, hogy engedelmeskedj és nyomd azt teljes erődből, hogy gyakorold a hitedet és bízz az én bölcsességemben. Ezt te meg is tetted. Most akkor, barátom, elmozdítom a követ.

Sokszor, mikor Isten szavát halljuk, hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját eszünkkel próbáljuk megfejteni, mit is szeretne tőlünk. Pedig ilyenkor Isten csak engedelmességet akar és azt, hogy higgyünk Benne. Vagyis gyakorold a hitet, amely hegyeket mozdít el, de ne felejtsd, hogy Isten az, aki a hegyet elmozdítja.."

Nekem nagyon tetszett, úgy gondoltam érdemes elgondolkoznom rajta. Akkor ki is mozdítja el a követ? :)) Te? Ő? Mi? Én!?

Edit ;)

Start

Jaj de jó, elindulunk! :-)))))

Úton...